
A képen szereplő szöveg magyar fordítása:
„Ahogy én dolgozok a kertemen, úgy dolgozik a kert is rajtam.”
Ti, akik rendszeresen kertészkedtek, biztosan átérzitek ennek a mondatnak a jelentését. Hiszen minden egyes ásónyommal, ültetéssel és öntözéssel, nemcsak a kertet formáljuk, hanem valahol magunkat is. Sokan a kertészkedésre egyszerű hobbiként tekintenek, számunkra viszont ennél jóval többet jelent. El kell ismernünk, hogy a kertészkedés visszahat ránk, formálja gondolkodásmódunkat és érzelmeinket is.
A kert emlékeztet minket a természet ciklusaira, arra, hogy mindennek megvan a maga ideje. A várakozás és a gondoskodás megtanít minket a lassításra, amire a mai kor emberének hatalmas szüksége van.
A kert gondozása során észrevétlenül válunk türelmesebbé, elfogadóbbá, nyugodtabbá.
- A kert türelemre tanít, hiszen az eredmények nem egyik napról a másikra jönnek.
- Elfogadóbbak leszünk, hiszen sokszor nem úgy alakulnak a dolgok a kertünkben, ahogy mi szeretnénk, az időjárás, a kártevők sokszor keresztbe húzzák a számításainkat.
- Nyugodtabbak is leszünk, én a kertészkedést egyfajta aktív meditációnak és relaxációnak is tartom egyszerre. Egy stresszes nap után alig várom, hogy a kertemben dolgozhassak, és elengedhessem a nap során felgyülemlett sok-sok feszültséget.
A földdel való munka közvetlen kapcsolatot hoz létre köztünk és a természet között. Rájövünk, hogy minden, amit ültetünk és gondozunk, a természeti erőktől is függ. Ez a fajta alázat emlékeztet minket arra, hogy nem minden áll az irányításunk alatt, és hogy sok mindent egyszerűen el kell fogadnunk.
A kertészkedés tehát több, mint növények gondozása.
Ahogy dolgozunk a kertünkön, úgy dolgozik a kert is rajtunk: tanít, formál és tudatosabbá tesz minket.